Rodosz sziget

Rodosz a Dodekániszosz szigetek legnagyobbika, több mint 70 km hosszú és 25 km széles.  A Dodekániszosz jelentése 12 sziget, ez valójában 40 szigetet jelent, amiből 16 lakott.  A jelentősebb szigetek a következők:Rodosz, Kos, Karpathos, Nisyros, Symi, Kalymnos, Leros, Patmos, Tilos, Halki, Kassos, Astipalea, Megistri (Kastellorizo).

Rodosz lakossága több mint 120,000 fő, melynek kb. a fele Rodosz városban él. A sziget az egyik legkedveltebb turista célpont, köszönhetően a sok kulturális és természeti látnivalónak. A sziget jó úthálózattal rendelkezik, a legtöbb település elérhető szilárd burkolatú úton. Rodosz hírnevét részben a szigeten állt világítoronynak köszönheti, ami 30 méternél is magasabb volt, az ókori világ hét csodája között emlegették.

Rodosz nevét, a "rhodon" szóból eredeztetik, ami rózsát jelent. Van más magyarázat is a sziget nevének eredetére: Hélios napisten kapta Zeus-tól ajándékba. A monda szerint a Zeus és a többi isten felosztották maguk között a Földet. Hélios hiányzott erről az osztozkodásról--mivel éjszaka volt--éppen a Föld túloldalán járt. Reggel visszaérkezvén, a Föld minden területét felosztották. Zeus belátta, hogy tévedett az osztozkodásnál és újra akarta kezdeni a felosztást. De Hélios nem óhajtotta emiatt a területek megosztását módosítani, inkább az akkor a tengerből kiemelkedő szigetet kérte magának. Így került az idők végezetéig Hélios tulajdonába Rodosz. A monda szerint Helios itt esett szerelembe Poseidon lányával, Rhode nimfával.

Rodosz a leletek szerint már a paleolitikum óta lakott volt >> PALEOLITIKUM>>. A sziget első lakóiról kevés információ maradt fenn, mindenesetre a leletek alapján, krétai, minószi, mükénéi kapcsolatokra lehet következtetni. Valószínűsíthető, hogy a szigeten talált csiszolt kő és csonteszközök a szárazfölddel való szoros kapcsolatra utalnak, mivel ott is hasonló leletek kerültek elő. A II.-ik évezred végén dór fennhatóság alá került Rodosz és három várost alapítottak: Kamirost, Lindost és Iálüszoszt. Mivel Rodosz kitűnő helyen fekszik, ezért már az archaikus időkben is fontos szerepet töltött be. A 3 rodoszi város gazdagságáról már Homérosz is említést tesz az Iliászban. Rodosz hatalma és gazdagsága hosszú időn keresztül virágzott. A rodoszi termékek az akkori világ több részébe eljutottak. Több helyen gyarmatokat létesítettek, pl. Európában, erre szolgálhat bizonyságul a >>RHONE>> (Rhône) folyó neve. De Európán kívül még Kisázsiában is voltak területei. Rodosz életében az egyik legfontosabb dátum az i.e. 408-as év. Ekkor Diagorasz, Ialiszoszi helytartó követeket küldött Lindoszba és Kamiroszba. A terve az volt, hogy a három város egy másik helyen alapítsa meg a sziget új fővárosát. Ennek az elképzelésnek pont megfelelt Rodosz sziget északnyugati csúcsa. Négynapi vita után megegyezés született: az ötletet elfogadták, az új várost Rhodes-nek nevezték el. Az új város terveit >>HIPPODAMOS>> készítette el. Az akkori legmodernebb tervek alapján építettek fel a várost: fő szempont a jó védhetőség, az ivóvízforrás és a védett kikötő volt. Az új város és a sziget ismét hatalmas fejlődésnek indult. Száz év leforgása alatt mintegy 60-70,000 ember élt már itt. A rodoszi hajóflotta az egyik legerősebb volt abban az időben. Erre az időre datálható a >>LEX RHODIA>> létrehozása is, ami a tengeri kereskedelem és hajózás szabálykönyve lett. Ebből az időszakból származik több nagyszerű műalkotás is mint pl. a >>LAOKOÓN CSOPORT>>. Mivel a sziget rendkívül biztonságos volt az erős flotta védelme alatt, ezért több városállam, uzsorás és kereskedő tartotta itt a pénzét.

A Macedón birodalom uralkodója >>NAGY SÁNDOR>> uralma alá került a sziget egy rövid időre. I.e. 305-ben Demetriosz és Antigonész antagonita hadurak próbálták elfoglalni a várost, sikertelenül. A 14 hónapig tartó ostrom után a városlakók, mivel >>HELIOS>> napistennek tulajdonították a megmenekülésüket, egy emlékmű megépítését határozták el. Khárész, Lindoszi szobrászt bízták meg a szobor elkészítésével. Az elkészült mű, az ókori világ egyik csodája volt >>RODOSZI KOLOSSZUS>> , ami i.e. 288-ban lett kész. Helios-t a napistent ábrázolta és a Mandraki kikötő bejáratátnál építették fel. "Bár a legutóbbi kutatások szerint, inkább a szárazföldön állhatott inkább." A szobor kezében egy fáklyát tartott, ami a hajók navigálását segítette. I.e. 226-ban egy földrengés megsemmisítette a szobrot. Khárész, már a kivitelezés alatt rájött, hogy tervezési hibát követett el, a szobor térdénél gyengébb lett a kelleténél. A földrengés pont ennél a résznél roggyantotta meg a kolosszust. A 34 méter magas és kb. 25 tonna súlyú szobor közel 800 évig feküdt a földön, mivel a >>DELPHOI JÓSDA>> papnői nem javasolták az szobor újbóli felépítését. I.sz. 650-ben egy szaracén kalmár vásárolta meg kolosszus maradványait, a legenda szerint 900 teve sem volt elég az elszállításához. A szoborból később tányérok és edények készültek.

A római kor alatt a sziget töretlenül fejlődött, a kor egyik szellemi központjává vált. A szónoki iskoláiban megfordult >>CICERO>>, >>MARCUS ANTONIUS>> és >>JULIUS CAESAR>> is. Caesar halála után >>CASSIUS>> megtámadta és kifosztotta a szigetet. Ebben az időszakban vihették Itáliába pl. a Laokoón csoportot is.

A lindoszi öbölben ért partot >>PÁL APOSTOL>> az i.sz. 51-ben bekövetkezett hajótörése után. Rodosz életében a keresztes lovagok érkezése jelentette az újabb mérföldkövet. Az első lovagok 1100-ban érkeztek Rodoszra. A >>SZENT JÁNOS LOVAGREND>> vetette meg itt a lábát, ugyanis  1306-ban a genovai kalózoktól megvásárolták a Dodekaniszosz szigeteket. A lovagok ugyanis a >>SZENTFÖLD-ről>> kiszorulva előbb Cipruson telepedtek le, majd ezután vették meg a Dodekaniszosz szigeteket. A >>JOHANNITA>> rend hatalmas gazdagságra tett szert, főként azután, hogy megkapták a >>TEMPLOMOS LOVAGOK>> vagyonát. A szigeteket 1522-ig meg is tudták tartani, de akkor >>SZULEJMÁN>> szultán 200 napi ostrommal és 120,000 emberes seregével megadásra kényszerítette a Rodoszt védő lovagokat. A szultán szabad elvonulást biztosított a szigetet védő hősies lovagoknak, akik Máltára hajóztak és megalapították a >>MÁLTAI LOVAGREND -et>>.

A török uralom 1912-ig tartott Rodoszon. Ezen idő alatt török fürdők, minaretek épültek és háremekké, palotákká alakították át a lovagok szállásait. Az 1912-es év sem hozott felszabadulást a sziget számára, ekkor olasz uralom következett. Az olaszok nagyarányú építkezésbe kezdtek, >>MUSSOLINI>> tervei alapján, aki nyaralóhellyé akarta Rodoszt tenni. 1943-tól német befolyás alá került a sziget, majd 1945-ben az angolok szabadították fel. 1947-ben került Görögországhoz.

WIKIPEDIA-RODOSZ SZIGET

Görögország, Rodosz